Tegnap még, úgyéreztem az életem romokban és életkedvem nulla volt. Ma is így érzek, de már a napom nem sírással telt hanem kiráncigált az egyik nagyon jó barátnőm Vivien... Voltunk ma mindenfelé, és örülök, hogy valakinek talán még fontos, hogy ne őrüljek meg. Utálom a hétvégéket, mert csak magányossá tesznek. Várom a hétköznapot a sulit a pörgést, és a mosollyal teli perceket. Viszont bánom a magányossággal és sírással eltelt éveket melyeket nem kapok vissza soha. Nem, nem vagyok szerelmes, egész más az én bajom. Soha nem voltam még szerelmes. Talán magam se értem mi a problémám...

Miért állnak úgy a dolgok, ahogy? Minden olyan más volt még régebben... Én is, sőt igen.. én változtam. Nem jó irányban, tulajdonképpen a tervem "tartsd közel a barátodat, de ellenséged még közelebb" volt. De közben megkedveltem " az ellenséget " na jó nem ellenség volt, de a mondát így tartja. Visszatérve tudom, vagyis érzem mit él át néhány "barátom" akiknek talán fáj az elvesztésem... Mindenki változik, erre csak ennyit tudok mondani. Tudom hogy én nem jó felé, de mindannyian követünk el hibákat, talán szerintetek én most is azt teszem. Én nem tudom eldőnteni, talán azért haladok arra amerre.

Sziasztok. Az utóbbi időben eléggé eltűntem, sajnálom. Manapság úgyérzem kicsúszik a lábam alól a talaj, hogy irányítják az életem, és hogy nem vagyok őszinte, magammal, se mással. Elég nyomasztó így élni, sorrol sorra jönnek az itthoni dolgaim, és valószínűleg koleszba költözöm. Na nem azért mert, olyan messze az iskola, hanem mert szerintem ha itthon maradok, anyámmal megöljük egymást. Este azt ámodtam, hogy fulldokoltam, aztán nekiveselkedtem és elővettem az álmos könyvet amibe benne volt hogy az álmom mire utalhat. Eszerint : "Általában akkor szoktunk fuldoklással kapcsolatosat álmodni, amikor az életünk nagyon küzdelmes,és már-már elborítanak a hullámok. Fuldokló álmunk lehet akkor is amikor úgy érezzük elveszítettük az uralmat az életünk irányítása felett. Az ilyen álmok arra figyelmeztetnek hogy a felmerülő problémákat sürgősen megkell oldani. Illetve akkoris szoktunk fuldoklással álmodni mikor reménytelen helyzetben érezzük magunkat, esetleg pénz, vagy fenyegető anyagi problémák miatt.

Én teljesen reálisnak gondolom a magyarázatot. Van ez az álmoskönyvem ha gondoljátok írjátok meg mire vagytok kíváncsiak és kikeresem a könyvből.

A lényeg az, hogy összekell szednem magam, de egyedül nehéz lesz. Sziasztok